Fejlesztő iskolai habilitációs tevékenységünk célja, feladata, a fejlesztés legfontosabb területei      

Intézményünk az egész ország területéről érkező súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek, fiataloknak nyújt fejlesztési lehetőséget a fejlesztő iskolai oktatás keretein belül. Amennyiben a kaposvári vagy kistérségi gyermek fejlesztése intézményes keretek között nem oldható meg, a Tanulási Képességet és –vagy Országos Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján otthoni ellátás keretében egyéni fejlesztést is biztosíthatunk. 

A gyerekek szükségletei és a helyi igények határozzák meg. Fontos számunkra az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése, melynek alapja a szociális, a kommunikációs és más kognitív készségek specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerekkel való tanítása.

Kiemelt célunk, hogy a gyermekek képessé váljanak a család életébe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.

Nevelési céljaink elérésének érdekében alkalmazott módszerek, terápiák minden esetben igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez és az adott szituációhoz.

Tevékenységünk feladata:

Az Oktatási Minisztérium által meghatározott Irányelvek útmutatásának megfelelően elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján a sérült funkciók, fejlesztése, a gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítése.A feladatok végzéséhez családias, nyugodt légkört teremtünk, melyben gyermekek és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalmon, az egyéni sajátosságok figyelembevételén, a következetes, egymásra építő gyógypedagógiai munkán alapszik. Mindezek jól segítik a képességek kibontakozását, a hatékony fejlesztő munkát.

Pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai:

• Fejlesztő ápolás-gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés.
• Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése.
• Az „együttélés” megtanulása. A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.
• Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása.
• A tanuló egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése.
• Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása, a gondolkodás, és az emlékezet fejlesztése.
• A mozgásra alapozva készségek kialakítása, képességek fejlesztése differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással.
• A különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása.Az alapszükségletek kielégítése, jó testi és lelki közérzet megteremtése.
• A fejleszthetőség, és az önálló tevékenykedés feltételeként a biztonságérzet kialakítása.

A fejlesztés területei:

• Kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, totális, augmentatív, és alternatív kommunikáció)
• Önkiszolgálás, gondozás, öltözés, étkezés, szobatisztaságra szoktatás, toalett- tréning
• Játéktevékenység fejlesztése, személyiségfejlesztés
• Bazális stimuláció: bőrérzékelés, ízlelés, szaglás, hallási figyelem
• Mozgás, egyensúlyérzék fejlesztése, tájékozódás
• Finommozgás, manipuláció
• A gyermekek bevonása a mindennapi gyakorlati tevékenységekbe

Tanulóinkat egyéni, kiscsoportos és csoportos formában foglalkoztatjuk.
Programunk foglalkozási körén túl a következő ingyenes kiegészítő terápiás foglalkozásokat biztosítjuk heti rendszerességgel: logopédia, állatasszisztált terápiák (kutyás, lovas), zeneterápia, gyógytorna –DSGM-, masszázs, speciális vízi mozgásfejlesztés, konduktív fejlesztés, pszichoterápia.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei

1. Kommunikáció:

A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése.

• Beszédszervek ügyesítése, passzív tornáztatása, szájpadtorna, ajak-és nyelvgyakorlatok, légzőgyakorlatok
• Beszédkésztetés erősítése
• Hangutánzások
• Passzív szókincs bővítése
• Beszéd- és nagymozgások összekapcsolása
• Beszédre való odafigyelés, reagálás, kifejezőképesség és közlési képesség javítása, stabilizálása
• Hallási figyelem fejlesztése, differenciálása
• Beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása – saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések teljesítése gesztussal, majd gesztus nélkül, szituációk, bonyolultabb kérések megértése
• Egyszerű fogalmak alkalmazása szituációs játékban, igen-nem jelzés bővítése
• Aktív szókincs fejlesztése, bővítése
• Alapszókincs kialakítása főnevekkel  
• A gyermek aktivizálása, motiválása beszéddel, mondókákkal, énekkel, hangot adó eszközökkel, zenehallgatással
• Hangszerek megszólaltatása, folyamatos ritmizálás

• A gyermek bármely megnyilvánulásának értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása
• A pedagógus és a gyermek közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése, erősítése
• Fejlesztő ápolás-gondozás, a gyermekek szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése
• Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás segítése, a választás lehetőségének felkínálása
• A beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába
• Az alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása.

A beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van. Fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez.
Feladataink megvalósításában nagy segítségünkre van az intenzív támogatott kommunikációs rendszer P.E.CS. és a babzsákos foglalkozások anyagának használata.

2. Mozgásnevelés:

A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése.

• Az alapmozgások kialakítása, korrigálása
• Spontán mozgásfejlődés támogatása
• Saját test megélésének elősegítése
• Az utánzókészség fejlesztése

• Az érző és mozgató funkciók, valamint ezek integrációjának sokoldalú fejlesztése
• A szenzomotoros ismeretszerzési lehetőségek javítása
•  Manipulációs készség, vizuomotoros koordináció fejlesztése
• Mozgásos tapasztalatszerzésre építve az elemi mozgáskultúra kialakítása
• Mozgásos sikerélményekre alapozva az önismeret fejlesztése, önbizalom növelése

• Testkép, testfogalom lateralitás kialakítása
• A cselekvési biztonság, az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség kialakítása
• Az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizuális összefüggésére
• A vesztibuláris rendszer, mint integrációs tényező működésének korrigálása
• A manipulációhoz szükséges mozdulatok és mozgások tanítása, gyakoroltatása – opponálás, megfogás, elengedés, felcsípés, felszedegetés, eltépés, tépegetés
• A mozgástanítás elveinek betartása (szimmetria, korrekció, feszítés-lazítás, mozgások ritmizálása, elsődleges testi tapasztalatok, testi kontaktus és a terapeuta testének közvetítő szerepe)

Súlyos és halmozottan sérült gyermekeink nagy része idegrendszeri sérüléséből adódóan súlyos fokban mozgáskorlátozott, ezért a napi mozgásfejlesztést szükség szerint gyógytornász és konduktor is segíti egyéni terápiás foglalkozások keretében. Mozgásnevelésünk kiindulópontja a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása. 

3. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés: 

Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése. 

• A gyermek folyamatosan egyre nagyobb önállóságra tegyen szert az egyes tevékenységek végzése során.   
• Fejlesztő ápolás-gondozás
• Verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése
• Testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek ruhadarabok viszonyának felismerése
• Speciális szükségleteknek megfelelő komfortérzés kialakítása
• Társadalmilag elfogadott viselkedési formák elsajátítása
• Téri tájékozódás segítése.

• A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek, háztartási ismeretek elsajátítása, alkalmazása
  
  

Feladataink:

• A testi szükségletek kielégítése
• Szobatisztaságra nevelés, toalett- tréning
• Megfelelő táplálék biztosítása
• Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (testi higiénia, testápolás)
• Az egészséges életmód kialakítása
• Öltözésben, vetkőzésben egyre nagyobb önállóság elérése
• Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása
• Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása
• A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, készségszintre fejlesztése
• Háztartási munkafolyamatok megismerése, az ezekben való gyakorlottság kialakítás

Az önellátás szintjének emelése kiemelt pedagógiai jelentőséggel bír, hiszen a személyi függőség, kiszolgáltatottság csökkentése hozzájárul a kommunikáció és a kognitív képességek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás mindennapos tevékenységi forma.

Tanulóink a fokozatosság elvét követve folyamatos gyakorlással, utánzással és gesztussegítséggel sajátítják el az újabb ismereteket.

4. Érzelmi és szociális nevelés:

Az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása.

• Önismeret fejlesztése
• Alkalmazkodást segítő viselkedésformák tanítása a szűkebb-tágabb környezetben
• Személyiségfejlesztés

• A szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel
• Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy megtapasztalása
• Emberi viszonyok kialakításának segítése
• Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása
• Szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása
• Kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása
• A társadalom által elfogadott viselkedési formák tanítása
  
  

5. Ember és természet. A dologi, az emberi és a természeti világ  jelenségeinek megértése.

Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokbavétele

• Az érzékelés, észlelés fejlesztése
• A szenzoros depriváció csökkentése, az ingerek értelmezésének, feldolgozásának elősegítése
• A figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése (azonosság- különbség, változás, hiány összehasonlítás)
• Az emlékezet fejlesztése
• Gondolkodás fejlesztése
   

• Érzékelés, észlelés fejlesztése a bazális terápia elemeivel
• Különböző alakú tárgyakkal való manipulálás
• Akusztikus figyelem fejlesztése hangszerekkel, különféle zörejekkel
• Vizuális figyelem fejlesztése
• Megismerési kedv felkeltése
• Figyelem tartósságának fokozása, késleltetett figyelem kialakítása
  

Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával:

• szomatikus ingerlés
• vesztibuláris ingerlés
• vibratorikus ingerlés
• akusztiko-vibratorikus ingerlés
• orális ingerlés
• akusztikus érzékelést fejlesztő feladatok
• taktilis orientálódás
• szaglási érzékelés

• ízlelési érzékelés
• vizuális érzékelés

Az idegrendszer működését serkentik az érzékszervi ingerlések, ezért a bazális stimulációt rendkívül fontosnak tartjuk ezeken a foglalkozásokon. Az ingernyújtás módját a gyermek differenciálóképessége és a fiziológiai fejlődésmenete határozza meg.

Tapasztalataink szerint a súlyos és halmozottan sérült gyermekek három alapterületen –szomatikus, vesztibuláris és vibratorikus érzékelés - közelíthetőek meg a legkönnyebben.

Ezekre építve fejlesztjük az akusztovibratorikus, akusztikus, orális, taktilis, szaglási, ízlelési és vizuális érzékelést.
Fejlesztő szobánkban több helyen is kialakítottunk úgynevezett érzékelő terepet.
Segítségükkel a gyerekek spontán- illetve irányított feladathelyzetben különböző formájú és tapintású anyagokkal ismerkednek meg. Az ingerek segítségével hatékonyabban és folyamatosabban biztosítjuk az érzékelés-észlelés fejlesztését.

6. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése

• A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása
• Közös játék megvalósításához szükséges szociális-kommunikációs, kognitív és motoros feltételek megteremtése
• Felnőttkorban is használható szabadidős készségek tanítása
• Zenei interakció segítségével a preverbális készségek fejlesztése
  
  

• Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése
• Finommotorika fejlesztése, kézműves technikák tanítása
• A gyermek számára örömet nyújtó, állapotának, mentális és valós életkorának megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása
• Testi közelség és testkontaktus elfogadásának tanítása
• Megfelelő reakció mások kezdeményezésére
• Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása
• A sorrakerülés kivárása, a megszólítás, szerepcsere, társakra való odafigyelés, önkontroll, szabálytartó viselkedés kialakítása
• A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése

Foglalkozásainkon nagy hangsúlyt helyezünk a kézfunkció, manipuláció fejlesztésére, amelynek jelentősége a játéktevékenységen kívül az önkiszolgálás területén is megmutatkozik. Kiemelt szerepe van a játékra nevelésnek, mellyel az adekvát játékhasználatot tanítjuk, fejlesztjük a fantáziát és az elemi kreativitást.

A játékos tevékenységeken, játékszituációkon keresztül növeljük más foglalkozások eredményességét is, hiszen segítségükkel a gyermek megismeri, megtapasztalja az őt körülvevő világot.

A gyermekek saját egyéni fejlesztési tervek alapján kapják meg egész évben a komplex fejlesztésüket. Az egyéni fejlesztési tervek a pedagógiai program figyelembe vételével készülnek el. Minden év elején 8 heti megfigyelés után a gyerekeket, az S/PACK/1 szociális és személyi mérési teszt alapján felmérjük, és ez után állítjuk össze a különböző területeken belül az egyéni fejlesztési terveket. A méréseket félévkor és év végén megismételjük, így folyamat diagnosztikát folytatunk.

A gyermekek számára nincs minimum követelmény, mindig önmagához képest értékeljük a fejlődésüket.

Év közben folyamatosan szóban történik az értékelés a gyermekek és a szülők számára.

Fél évkor írásban, saját szerkesztett táblázatban kidolgozott értékelési anyagot adunk a szülő számára a gyermek egyéni fejlesztési tervének megfelelően.

Év végén írásbeli értékelés, a hivatalos központilag kiadott értékelési lapon történik, ehhez csatoljuk az egyéni terápiák írásos beszámoló anyagát, melyeket a szülőn kívül elküldünk a szakértői bizottságnak is.